Indulhat a 4. fázis! Villámgyorsan fekaptam magamra a láthatatlanná tévő köpenyem, és Pansy nyomába eredtem. Inkább őt követem, mégis csak mardekáros. Parkinson kótyagosan sétálgatott. Azt hiszem, rózsaszín felhők közt lebeg... Megfordult a fejemben, hogy így is hagyhatnám, és akkor végre elfelejtene engem... *sátáni vicsor* A mardekáros lány hirtelen megtorpant. Kis híján nekimentem. Még szerencse, hogy jók a reflexeim. Aztán Pansy újra elindult, sokkal céltudatosabban, mint eddig. Követtem. A hisztis kis majom klotyójába fordult be... Most nem érdekelt, hogy ez egy lányvécé, és hogy egy ronda kísértetlány lakik benne, habozás nélkül bementem utána. A látványtól hangosan felhorkantam. Walker félmeztelenül állt az egyik csapnál. Pansy mintha megremegett volna, aztán a bájgúnárra vetette magát. Itt az alkalom! Előkaptam a pálcám, elmotyogtam egy Recordus-t, majd rájuk szegeztem. Ezzel a varázsigével fel tudom őket venni. És ha le akarom játszani, egyszerűen kimondom a Playus szót. Most rájöttem, hogy jól tudok bájitalokat készíteni. Ezek valósággal falták egymást. Ha ezt Granger meglátja... És teszek róla hogy meglássa... És nemcsak ő fogja... *ördögi vigyor* Akkor 100%, hogy kiábrándul belőle... És ez a szemét is megérdemli. Na, hát ez Az Ötlet. Jó, igaz? Tudom, egy zseni vagyok, nem kell mondani... Bár ezt most nem gondoltam komolyan. Granger egy kicsit megváltoztatott. Már nem átkozok meg mindenkit, nem istenítem magam. Annyira. xD Eleget vettem fel, már épp a mocskos részek jöttek volna, de én kislisszoltam a vécéből. Lekaptam a köpenyt magamról, felvittem a hálószobába, és jöhet a megszervezés! Előkaptam jó pár pergament, és ezt firkantottam az egyikre:
Jó műsort akarsz látni?