Másnap kissé kimerült voltam. Túl sokáig maradhattam fenn.
Akárhogy is, tudtam, hogy ma sok lesz a dolgom, úgyhogy erőt vettem magamon és felkeltem.
Reggeli után rögtön visszasiettem a klubhelyiségbe. Mivel kevesebb, mint két hónapunk volt a vizsgákig, elkezdtem csinálni a szokásos tanulási ütemtervet.
Mire Ronék visszajöttek Hagridtől, már át is nyújtottam nekik a táblázatot.
- Szóval ez volt az a fontos dolog, amiért nem tudtál velünk jönni! -fintorgott Ron.
- Nagyon szívesen -feleltem sértődötten.
- Jó, ne haragudj, -ült le mellém a vörös hajú fiú, -tényleg nagyon rendes tőled! Köszönöm!
- Harry hol van?
- Öö, majd jön. Beszél a húgommal.
- Tényleg? -elmélázva simogattam az ölemben a macskámat. -Nem mondta, hogy mit akar tőle?
Ron vállat vont.
- Fogalmam sincs.
- Szerinted van köztük valami? -kérdeztem somolyogva.
- Nem tudom. Mondjuk, én nem ellenezném a dolgot. Százszor jobb, mint az a Michael Corner... De ha Harry nem akar beszélni róla, akkor nem faggatom. Végülis az ő dolga, nem?
- De... -helyeseltem halkan. Vajon Ron akkor is ilyen közömbös maradna, ha megtudná, hogy Dracóval vagyok? Kötve hiszem...
- Most már nyugodtan hozzákezdhetsz ismételni -váltottam témát.
Ron elfintorodott.
- Esküszöm, Hermione, te rosszabb vagy, mint McGalagony! -nevetett a fiú. -Pedig ő is mindig a vizsgákat emlegeti...
A következő néhány hét is elég gyorsan eltelt.
Délelőtt órákon voltunk, délután pedig készültünk másnapra. Hiába, ez a hónap már csak ilyen lesz.
Dracóval is csak futólag tudtam találkozni. Sietve váltottunk pár szót a folyosókon, ha épp nem volt senki a közelben.
Egy ízben felajánlottam neki is, hogy szívesen segítek a tanulásban, ha szeretné. De csak mosolyogva ingatta a fejét.
- Köszönöm, de egyedül is boldogulok! -felelte. -Nem kell olyan komolyan venni ezt az egészet.
- Hát, szerintem igen! Tudod, hogy számítanak a jegyek a továbbtanulásban...
- Á, szóval érdekel a jövőm? -húzta fel a szemöldökét. -Akkor talán van arra is esély, hogy te is komolyan gondolod ezt az kapcsolatot?
Elvörösödtem.
- Nem tudom... Lehet. De még nem akarok ezen gondolkozni.
Malfoy nem szólt semmit, csak elgondolkozva nézett engem.
- Tudod már, hogy mihez kezdesz az iskola után? -tereltem át a szót.
- Hát, lennének ötleteim, de úgysem lesz belőle semmi.
- Miért? -csodálkoztam.
- Apám mást szeretne -felelte nagyon halkan és megfogta az alkarját.
- Nem... -tátogtam és a szám elé kaptam a kezem. -Ugye nem??
Elfordította a fejét, majd pár pillanat múlva ismét rámnézett.
- Én már nem akarom -suttogta.
- De hiszen, nem kényszeríthet! -estem kétségbe. -Az nem lehet!
Fájdalmasan elfintorodott.
- Te nem ismered őt...
- Nem! -hajtogattam elszorult torokkal. -Akkor ellenségek leszünk!!
- Nyugodj meg!
- De... ezt... ezt miért nem mondtad hamarabb?
- Számított volna?
- Nagyon is! Ez mindent megváltoztat! -feleltem ingerülten. Éreztem, hogy egyre nő a gombóc a torkomban.
Ebbe még egyszer sem gondoltam bele. Azt már tudtam két éve, hogy Draco apja halálfaló. De az nem tudatosult bennem, hogy a fiát is kényszeríti erre. Pedig ez nyilvánvaló! Valószínűleg már születésekor erre a pályára szánták.
Lehet, hogy az egész jövője meg van már tervezve. Akkor pedig én semmiképp nem kerülhetek képbe. Az apja nem fogja hagyni... Egy pillanat alatt összeomlott bennem minden.
- Draco! -sírtam el magam kétségbeesetten.
- Hermione! -fogta meg két kézzel a vállamat. -Ugye elhiszed, hogy én ezt nem akarom?
Erőtlenül bólintottam.
- De ez nem változtat azon, hogy nem voltál velem őszinte! Ez egy nagyon fontos dolog. El kellett volna mondanod!
- Lehet.
- Még rögtön az elején -szipogtam. -Ha tudtam volna...
- Akkor? -hajolt közelebb hozzám, de én elhúzódtam tőle. -Mi az? Azt hiszed, fertőzök??
- Ne-em.
- Hát ez nem igaz! Még nincs rajtam semmiféle Sötét Jegy! És ha rajtam múlik, nem is lesz! -fakadt ki. -Akkor meg mi a bajod?
- Ha hamarabb elmondtad volna...
-Igen?? -húzta össze a szemét.
- ...akkor... akkor vigyáztam volna, hogy ne kerüljek ilyen közel hozzád -mondtam, de rögtön meg is bántam a dolgot.
A mardekéros fiú egy szót sem szólt, csak elengedett és rám sem pillantva elviharzott.
Könnyes szemmel bámultam utána.
Ha tényleg halálfaló lesz, akkor semmiképpen nem lehetünk együtt. Hiszen Voldemort híve lesz. A mi ellenségünk. Igazi ellenség!
De ha hamarabb belegondolok a dologba, korábban megszakítottam volna vele a kapcsolatot. Akkor nem szeretem meg ennyire. Így már nem voltam biztos benne, hogy el tudom engedni.
Talán jobb is így, hogy most ő hagyott itt engem...