9.fejezet - Jóslástan óra
"Péntek reggel Hermione és Draco ismét külön töltötte az első óráját, ugyan is mugliismeret/jóslástan terembe kellett menniük." ...
Péntek reggel Hermione és Draco ismét külön töltötte az első óráját, ugyan is mugliismeret/jóslástan terembe kellett menniük. Draco rögtön leghátul foglalt helyet a fullasztóan meleg padlásszobában. Pillanatokon belül megjelent Trelawney professzor is, és elkezdte magyarázni, hogyan kell az emberek rajzából olvasni. Mindenkinek elő kellett vennie egy papírt, és vonalakat huzigálni rá. Mivel a Mardekáros fiú egyedül ült, Trelawney rögtön mellé ültette Neville-t. A fiú behúzott nyakkal, reszketve ült le Draco mellé, aki azonban csak gőgösen hátra dőlve figyelte, amint reszkető kezével vonalakat húz a papírra. -Most adjátok át párotoknak, aki majd a könyv 127. oldalának segítségével elemezzétek ki egymás rajzát.- hallatszott a tanárnő hangja valahonnan elölről. Draco reszkető párjára nézve úgy döntött, taktikát változtat, ami abból állt, hogy mosolyogva Neville-hez hajolt. -Nyugodtan ideadhatod, nem harapom le a fejed! Neville tátott szájjal bámult a Mardekáros fiúra, de legalább már nem remegett. Kicserélték a lapjaikat, majd kinyitották a könyvüket a 127. oldalon. A könyvükben különböző ábrákhoz voltak írva, hogy mit jelentenek. Egy papír lapra kellett felírniuk, hogy mire jöttek rá. A tanárnő minden asztalhoz odament, hogy ellenőrizze, jól dolgoznak-e a diákok. Draco és Neville is csendben írták fel a papírra, mi lett az eredménye az elemzésnek. -Hé, Longbottom!- szólalt meg Draco, de párja nem hallotta meg.- Halihó! Neville! Figyelsz? Neville!- kérdezte immár hangosabban. A fiú meglepetten nézet fel a Mardekáros srácra, fejében cikesz módjára röpködtek a gondolatok. -Ööö... igen?- kérdezte félénken. -Itt a lapod, megcsináltam.- válaszolt, és átnyújtotta. Neville felsóhajtott, és elvette a felé nyújtott pergament. Eközben a szomszédos asztalnál dolgozó Harry figyelte minden megmozdulását Draconak. -Á, Mr. Potter! Hogy-hogy nem Weasley-vel dolgozik?- hallották meg hirtelen Trelawney hangját.- Na, mindegy, hadd nézzem azt a lapot! Elvette, és csendesen motyogva végig olvasta. -Igen... barátság megszakadása... halál... fájdalom... szerelem...- Harry elpirult, és a vele szemben ülő Parvatira nézett dühösen, hogy ilyen hülyeségeket írt föl.- Jól van, gyermekem, ez itt jó, most nézzük Ms. Patil elemzését! Ez is lement, majd a tanárnő megjelent Dracoék asztalánál. -Nos, Mr. Malfoy, kérem a lapját!- búgta a tanárnő, majd csendesen olvasni kezdte.- Magány... vívódás... reménytelenség... kétségbeesettség.... és... oh, Mr. Longbottom! Itt rosszul elemezte a vonalakat! Ez itt nem gyűlölet, hanem szerelem! A mellette levő hullámos vonal pedig az elfojtást mutatja! Tehát ez egy elfojtott szeretet!- mire kimondta, kissé elbizonytalanodott, ugyan is Draco szikrázó szemeivel találta szemben magát.
|