- Nocsak, nocsak, kit látnak szemeim - jött egy gúnyos hang a tölgyfa ajtó jobb oldaláról. - Csak nem a mi kedvenc griffinyósaink?!
- Malfoy - ismerte fel a hangot, majd a megjelenő szőkeséget Ron.
Alig pár perce hagyták el a klubb helyiséget, igen-igen nyomott hangulatban, amit már a vörösfejű fiú is észrevett, de ez a nagyképű barom máris a nyakukba mászik. Ennek sosem elég a balhéból?!
- Hát persze, hogy ti vagytok. - mosolyodott el ál-gúnyosan Draco. - A Ragyásfejű, a Weasley-patkány meg a sárvérű ribancuk...
- Ne merészeld így hívni őt! - lépett elő egyszerre Harry és Ron, hogy megvédjék, - kéretlenül, - Hermione becsületét.
A lány magában elismerően bólintott a mardekáros színészitehetségét látva, kívülről viszont nagyon megbántott képet mutatott, nehogy a nagy színdarab már az első percekben kudarcot vallott.
- Hagyjátok, fiúk...- szipogta.
- Nem, Hermi.
- Sajnálom, de ezúttal túl messzire mentél, Malfoy. - rántotta elő gyors mozdulattal pálcáját Harry.
Bár nem igazán értette, hogy az aranyvér-csemete miért változtatta meg ilyen gyorsan a véleményét Mióról.
Igaz, ma reggel hallott pár szót a klubb helyiségben....
A griffendél klubb helyisége, reggel 5:30
Hermi az ablakon bámult kifelé, amikor Ő leért a hálóból. Önkéntelenül is meghallotta barátnője halk szipogását.
- Miért?! Miért Malfoy?! - nyögte Hermi. - Miért játszottál velem?! Azt hittem szeretlek, és te is szeretsz! Erre kiderül, hogy csak egy játékszer voltam!
Pár másodpercre csendben maradt, majd rázkódó vállal így suttogott:
- GYŰLÖLLEK DRACO MALFOY!!! GYŰLÖLLEK!!!!!!!!
Ekkor Harry egy bizonytalan lépést tett Mió felé, kezét kinyújtotta, mintha vígasztalni akarná. A lépés zajára Hermione ijedten fordult meg.
- Harry. Harry, kérlek, - hangja elcsuklott, - kérlek, ne bánts!
- Sose tudnálak bántani. - mondta a karját leeresztve a Kiválasztott.- De valaki más bántott... ki volt?!
- Nem bántott senki. - törölte le utolsó könnycseppjeit Granger. - Jól vagyok.
- Ne hazudj, Mió. - figyelmeztette Harry, - Látom, hogy van valami.
- Semmi baj, tleg. - bizonygatta a lány, majd felszaladt a szobájába, hogy felöltözzön, mert eddig a pizsamáját viselte csupán.
- Várj Mione. - szólt utána a szemüveges, de Hermione nem ment vissza hozzá.
- Csak egyszer kerülj a kezeim közé, Malfoy! - szorította ökölbe a kezét Harry idegesen.
Ezt a lány már nem látta, de az ablakban elhelyezett parányi, - Hermione saját fejlesztése, - poloskával tökéletesen hallotta. Jót mosolygott, és elkönyvelte : első előadása hatalmas sikerrel zárult.
A Nagyterem előtt reggel, 7:30
Szóval ezek ketten összekaptak. - állapította meg Harry megkönnyebbülten. - Akkor viszont minden bűntudat nélkül nyírhatom ki Malfoyt.
- Petrificus totalus. - küldte az első átkot remegő pálcájából Ron.
Draco könnyed mosollyal az ajkán, egy még könnyedebb intéssel a pálcáján visszafordította a rontást, így kedvenc Weasleynk szoborrá meredve esett a padlóra.
- Micsoda szánalmas próbálkozás! - vigyorgott le a vöröskére Draco.
- Te görény! - kiáltotta Harry, és egy non-verbális átkot szórt a mardekáros fiúra.
Hermione, Draco csatlósai és a balhézásra összegyűlt közönség mind-mind csodálkozva, és rettegve figyelték a mutatványt.
Malfoy viszont nem ijedt meg. Ugyancsak hangnélkül olyan védő pajzsot varázsolt magának, ami visszaverte az átkot.
- Jobbat nem tudsz, Potter?! - gúnyolódott Draco, de már emelte is a kezét, hogy kivédje a következő átkot.
- Mi folyik itt?!
- Potter, Malfoy, azonnal hagyják abba.
Jelent meg a párbaj kellős közepén a két házvezető, McGalagony és Piton.
- Mi a fenét művelnek itt?! - kérdezte az éppen támadó állásból visszalépő Harryt professzora.
- Az úgy volt tanárnő, hogy...
- Ne higyjen neki Piton professzor. - vágott közbe Draco. - Potter hazudni fog! Megint ránk akarja majd kenni a dolgot!
- Hisz ti kezdtétek az egészet! - kiáltott Malfoyra Hermione, ami Pitonon és Draco-n kívül senkit sem lepett meg. - McGalagony professzor!Mi nem csináltunk semmit! Éppen reggelizni jöttünk le, amikor Malfoy meg a bandája belénk kötöttek.
- Hazudik! - kapcsolódott be a humorosnak induló színdarabba a szőkeség is, szemével szikrákat hányt Hermione felé, és csak Ő meg a lány tudták, hogy ezek nem a harag, hanem a jókedv jelei. - Granger már megint csak okoskodik! Piton professzor is tudja, hogy milyen egy okostojás szokott lenni!
- Még hogy én okos tojás?! - háborodott fel Mió, és a szőkeség nem tudta, hogy ez most igazi vagy játék. - Akkor mit mondhatnánk rád, Mr. Én Vagyok A Világ Közepe?! Olyan nagyra vagy magaddal, közben pedig egy senkiházi...
- Elég legyen! - szólt közbe döbbent képpel Piton. - Azonnal hagyják abba!
- Miss. Granger! - szidta Hermionét házvezetője, - Ez igazán nem vall magára!
- De professzor úr! - nyivákolta Draco.
- De McGalagony professzor! - utánozta a nyögést Mió.
A két házvezető összenézett.
- McGalagony professzor?
- Azt hiszem, kiérdemelték a következő 2 heti büntetésüket, mindannyian.
A tömeg felhördült, mutatván, nem komálják a büntetés hosszúságát.
- Oszoljanak! - utasította Perselus a tömeget, egészen halkan, de határozottan, amiről a diákok tudták, nincs értelme tovább feszíteni a húrt. A kicsődült mardekárosok és griffendélesek, meg egy-két hollóhátas vissza ballagtak a reggeliükhöz, hogy ott terjesszék a pletykát és nem pletykát, amit láttak. Sajnálták, hogy a legjobb részről, a büntetésről lemaradtak, de a bájitaltan tanár haragjával egyikőjük sem akart szembeni nézni, úgyhogy inkább a reggeliükkel, és a mai órarenddel néztek farkasszemet.
- Szóval, - fordult vissza a jó madarakhoz Piton.- úgy vélem, professzor asszony egy kicsit eltúlozta a büntetés nagyságát.
Erre a mondatra az egymás mellé tömörült Harry, Hermione, és a már felgyógyított Ron, meg a Mardekáros csapat is elkerekedett szemmel bámult a denevérre. Nem kevésbé csodálkozott el McGalgony.
A bájitaltan professzor összehúzott szemekkel vizslatta hol Draco-t, hol pedig Hermionét. Még az okklumenciával is megpróbálkozott, de a griffendéles lánynál csak olyan gondolatokat talált, hogy "de utálom ezt a nagyképű majmot" meg " mit képzel malfoy, hogy övé a világ" és " el sem hiszem, hogy valaha be jöhetett nekem ez a barom!".
Az ifjú Malfoy elméjébe viszont nem tudott bejutni. Ez egy kicsit bosszantotta, aztán feladta a próbálkozást." Ezt a gyereket az apja már kitanította. " - gondolta.
- Úgy vélem - folytatta a beállt csendben a denevér. - elégséges, ha mindkét háztól levonunk 150-150 pontot.
- Biztos ebben, Perselus?! - kérdezte McGalgony.
- Természetesen. - bólintott kurtán Pipogyusz, ahogy Harryék maguk közt hívták nem éppen kedvenc professzorukat. - Egyébként Draco legnagyobb sajnálatomra éppen most is büntetésben van nálam, egy éjszakai kóborlása miatt.
- Aminek semmi értelme, hisz én prefektus vagyok, és éppen csak a folyosót ellenőriztem.- vetette közbe Malfoy
- Csend legyen! - rivallt rá Piton, tőle szokatlan hangerővel.
- Elnézést. - sütötte le szürke szemeit Draco.
- Rendben, - mondta McGalagony. - akkor sajnos kénytelen vagyok megvonni 150 pontot a Griffendéltől, és Piton professzor úr ugyanígy tesz a saját házával. Reméljük tanultak az esetből, és ezentúl távol tartják magukat egymástól.
- Természetesen, professzor. - mondta kórusban Harry, Ron és Hermione.
- Persze, tanárnő. - bólintott Draco is.
- Most pedig induljanak reggelizni! -adta ki a parancsot a griffendéles tanárnő.
A trió gyorsan el is slasszézott az ajtón keresztül, és Malfoy meg kis csapata is követte volna példájukat, ha Piton meg nem állítja a vezetőt.
- Draco fiam, veled még beszédem van. - szólította magához a szőkeséget.
- Igenis professzor úr! - vágta kezét zsebre lazán a mardekáros, és oda sétált tanárához. - Menjetek, majd utolérlek titeket! -intett rajongóinak.
- Siess Draco-cica! - nyüszítette Pansy.
- Repülni fogok hozzád, Pansy. - ígérte cinikus mosollyal a fiú, amit a lány szerelmes pillantásként értelmezett, és belepirulva a párbeszédve elhúzta a csíkot.
- Ugye tudod, Malfoy, hogy már csak 2 napotok van megszerezni a füveket?! - kérdezte halkan Piton.
- Persze, hogy tudom, tanár úr. - jelentette ki Draco.
- Remek. - helyeselt az. - És, egyébként, hogy álltok?
- Nem tudom. - felelte komoly képpel a kamasz.
- Az hogy lehet?! - emelte fel egyik szemöldökét a tanár.
- Az én részemet teljesítettem - magyarázta az előre megírt forgatókönyv szerint Malfoy. - Hogy az a kis sárvérű,,, upsz, bocsánat, szóval, hogy Granger összekaparta-e az övét, majd holnap kiderül....
- Értem. - bólintott a professzor. - Holnap este a szobámban 8-kor várlak titeket, szólj Grangernek is. - mondta Perselus és már el is lépett volna diákja mellett, ha az morogni nem kezd.
- Nem vagyok Granger baglya - motyogta Draco.
- Mondtál valamit?!
- Nem, dehogy! - visszakozott színészien tökéletes unott képpel a szőkeség. - Majd küldök egy baglyot a sárvérűnek, még az kéne, hogy valaki meglásson vele beszélni! Viszontlátásra professszor úr! - azzal a Szöszi követte társait a Nagyterembe.....