Tényleg elmúlt az álom! - állapította meg ébredése után egy perccel Mio. Nagyot nyújtózott az ágyon, aztán átfordult a hátára, és az ablakon át beszűrődő fényben fürdette arcát.
Az éjszakát végre-valahára megint végig aludta rémálmok, rettegés és szerelmi vallomások helyett.
" Jól indul a nap!" - határozta el magában a barnahajú szépség öltözködés közben.
Csak hogy megcáfolja utóbbi gondolatát, egy fekete bagoly repült be az ágyára pottyantva szokásos levelét.
- A francba! - káromkodott hangosan Hermione, de magában hálát adott, hogy Ginny meg a többiek éppen fürdöni vannak. - Csak kerülj a kezem közé Draco! Kitekerem a nyakad! - szitkozódott továbbra is. - Nem elég, hogy eddig az álmaimat kísértetted, most már nappal sem hagysz nyugodni?!
Gazdájának neve hallatán a bagoly felkapta fejét és kérdőn nézett az előtte sétálgató lányra, mintha azt kérdezné:
- Mit tette ellened Draco?
- Ó, hogy mit tett? Lássuk csak! 1- megjelent álmaimban - sorolta még mindig idegesen Granger.- 2- Két este kirángatott az ágyamból, 3- bűntető munkába kerültem miatta...
Az éjfekete állat furcsán oldalra döltötte a fejét,
- Az utóbbiban mintha te is hibás lennél...
- Én?! - botránkozott meg Hermi. - Na jó, talán egy kicsit, de...
- Na látod...
- Dehát...- fogta a fejét a lány miközben fel-alá mászkált az ágy mellett, - az ő hibája, hogy...
- az ő hibája, hgy megátkoztak????
- Nem de...- Mió hirtelen felkapta a fejét, megrázta és lehuppant az ágyra - Asszem velem valami nagyon nagy baj van. Egy bagollyal beszélgetek!Ugye? - kérdezte az állatot, aki persze nem válaszolt.
- Oké, nyugi, Granger, - vett mély levegőt. - Inkább bontsd ki a borítékot!- utasította magát.
Ma este őrjárat közben " meglátogatlak" és teszünk egy kis kirándulást a Rengetegben! Legyél 11-re a Szükség Szobája előtt!
" SZERELMED "

u.i: Próbálj meg nem elkésni!

- Hogy lehet valaki ennyire nagyképű ...- sorolta a jelzőket szakadatlanul Hermione.
- Mi a baj Mió ? - lépett be hirtelen a szobába Ginny.
- Semmiség, - dugta be a barnahajú lány a levelet gyorsan háta mögé, - én épp csak egy...
- szerelmes levelet kaptál ?- ült le a fekete bagoly mellé Ginny, de láthatóan az állat nem igazán szerette a társaságot, kivéve persze Grangerét, úgyhogy gyorsan átszállt az ablakhoz.
- Nem, dehogy is! -tiltakozott kicsit megkésve Hermi. - Én? Szerelmes levelet?! Az a te reszortod, nem az enyém!
- ugyan, Hermione, ne akarj átverni! - pattant fel Ginny megsértődve- Tudom, hogy van valakid! Két éjszaka is kilopóztál a szobából, és nem jöttél vissza csak hajnalban! Már nem az első levelet hozza neked ez a bagoly, azonkívül ne is próbáld tagadni, hogy mostanság nagyon furcsán viselkedSz! -vádolta legjobb barátnőjét a Weasley. - Én azt hittem barátnők vagyunk, akik megosztják minden problémájuk, örömüket! Én is elmondtam neked, amikor összevesztem Harryvel!
- Figyelj, Ginny, - vette fel gyorsan a kis zseni a táskáját, meg a levelet , - nincs senkim! Érted?! Ha lenne, te lennél az első akinek elmondanám! Most pedig, ha megbocsájtasz, meg kell írnom egy fontos üzenetet! Ebédnél találkozunk! Szia! - ezzel a karjára véve a fekete madarat elhagyta a hálószobát.
- Miért hazudsz nekünk, Mió ?- gördült le egy könnycsepp Ginny arcán.
- Weasley, jobb lesz ha békén hagysz, mert ha nem, kénytelen leszek elpáholni téged! - fenyegetőzött Draco a Nagyterem előtt.
Éppen reggelizni tartott, amikor Harry-Ron féle duoval összefutott.
Persze, Potty nem tudta tartani a száját, és elmondta Weasleynek, hogy tegnap kettesben találta Őt Hermionéval.
Erre vöröskénk felkapta a vizet, s követelni kezdte, hogy mesélje el, mit művelt barátnőjükkel a könyvtárban.
Szó szót követett, és már a pálcák is előkerültek.
- Te piszkos szemét láda, ha egy ujjal is hozzá mersz nyúlni...-kiabálta Ron, kapálózva, mert közben Harry próbálta visszafogni.
- Akkor mi lesz? - kérdezte gúnyosan Draco. - Csak nem megátkozol?! Ugyan ne röhögtess! Egyébként sem nyúlnék egy sárvérűhöz!
- Ron! Nyugi már! - lépett elő az egyik oszlop takarásából a könnyes szemű Granger. - Semmisem történt! Hidd el, én nyírtam volna ki saját magam, ha ez a mocsok egyszer is hozzám ér!
Csend támadt.
Senki sem várta, hogy a lány megjelenik.
Draco először örült a barnahajú lánynak, mert tudta, Ő megfékezi majd az ugráló Weasleyt. De Hermione tekintete nagyon nem tetszett neki. Miért ez a villámló szempár?
Csak nem megsértődött a sárvérű miatt?
Hisz annyiszor mondta már ezt neki, miért pont most rágott be rá?!
-Itt a baglyod, Malfoy! - reptette át a griffendéles az állatot gazdájához. A madár eddig Hermione karján " figyelte" az eseményeket.
- Legközelebb figyelj rá, melyik szeretődhöz küldöd levéllel, mert szegényke nagyon eltévedhetett, hogy a mi ablakunkba kötött ki!
- Arra mérget vehetsz! - vágott vissza a mardekáros.
- Indulás, fiúk, - vezényelt Hermi, és a griffendélesek felemelt fővel indultak reggelizni.
- Gyerünk! - intett Draco is összesereglett talpnyalóinak, hogy kövessék a pincébe menet.

Ott leszek, "drágám" ! Csak vigyázz, nehogy addig a vágy irántam elemésszen, és te mégegyszer a barátaimra emeld a kezed, mert ígérem, akkor pokollá teszem az életed!

"CICÁD"

U,i: Sosem kések, te vagy ott mindig túl korán!

- Harapós kis vadmacska lehet! - olvasta el az utolsó két sort Blaise is.
- Az ám! - vigyorodott el Malfoy. - De ha egyszer belelendül...
- Draco, te mázlista, megint kifogtál egy telhetetlen szeretőt!- játszotta a sértődöttet Blaise.
- Nem tiltakozom!
- Kölcsönadod nekem, ha meguntad?
- Még mit nem!- villant fel Draco szeme harciasan. - Figyelmeztetlek, ha egy újjal is hozzá érsz!
- Nyugi, hős szerelmes, azt se tudom kiről van szó! - védekezett hirtelen Draco haverja.
- Jah, igaz is, nem tudod... - gondolkodott el DRaco.
Gyülekeznek a vihar felhők....