Harry Potternek és barátainak megkezdődött a hetedik éve. Épp a vonaton tárgyalták a nyár élményeit. A szokásos társaság nem változott. A trió és persze a később csatlakozott Ginny, Neville és Luna. Nagyon jó hangulatban telt az út, bár a nyári beszámoló ecsetelése sok idő vett igénybe, de mégsem elegendőt. A fiúknak, mint mindig megvolt a szokásos téma. A lányok sosem értették, hogy tudnak ennyit beszélni a kviddicsről. Hermione nem firtatta az ügyet, inkább elővett egy könyvet és olvasni kezdte. Luna Ginnyvel beszélgetett, Neville pedig elaludt.

Pár óra múlva, az út vége felé Ron szólalt meg.

- Ti nem vettetek észre valami furcsát?

- Nem. Mit kellett volna? - kérdezte húga.

- Malfoy most nem jött köszönteni minket. Pedig ezt sosem hagyja ki!

- Tényleg nagyon furcsa. Élvezd ki a pillanatot és ne kezdj elméleteket gyártani arról, hogy mi történt vele. Ami késik az nem múlik! - mondta Hermione.

Ron inkább nem szólt semmit. Lassan szedelőzködni kezdtek, ugyanis a vonat megérkezett az állomásra. A fiákerek szokásos helyeiken álltak. A kis csapat együtt elfoglalt egy egész fiákert. A thesztrálok lassan emelkedni kezdtek és pillanatok múlva már a magasban szálltak a diákok. Az időkellemes volt, az ég sötéten kéklett, a csillagokat tisztán lehetett látni, a szél nem fújt, a tó is csendesen állt. A "halál lovai" megérkeztek. Harryék elindultak a tölgyfaajtó felé, majd nemsokára megpillantották a Nagytermet, ami most is pazar látványt nyújtott.

Hermionénak egybő feltűnt egy változás.

- Miért van egy asztallal több? - kérdezte a lány.

- Nem tom. Biztos túl sok a gólya. - mondta a vöröshajú griffendéles.

- Jajj Ron! Emiatt sosem raktak ide egy külön asztalt! Szerintem vendégek is lesznek az évnyitón. De vajon kik?

- Nem tudom, de nagyon kíváncsi vagyok! Remélem nem a Minisztériumból küldtek ide embereket! - mondta a legfiatalabb Weasley.

- Akkor azokat is elüldözzük! - vigyorgott Ron.

- Sosem változol. - mondta maga alatt a barnahajú lány.

- Hogy mondtad?

- Felejtsd el, inkább üljünk le!

Azzal elindultak a Griffendél asztala fele. Hamarosan minden diák elfoglalta a helyét, de a plusz egy asztal még teljesen üres volt.

- Szeretettel köszöntök minden diákot a Roxfortban! - kezdett bele az igazgató mosolyogva. - Amint látjátok a Nagyterem bővült egy asztallal. Ez nem véletlen, hiszen a Roxfort az idei évre vendégdiákokat vár! - Az igazgató szavaira mindenki beszélgetni kezdett. - Kérlek benneteket fogadjátok őket nagy szeretettel és legyetek kedvesek velük! - Itt szúrósan a Mardekár asztala felé nézett. - Akkor, fogadjátok a Metamorf Boszorkányképző Szakiskola gyönyörű boszorkányait!

A Nagyterem ajtaja kinyílt és hat csodálatosan szép nő lépett be. Az élen az igazgatójuk állt. A diákok leültek a külön asztalhoz. A Roxfort minden fiú tagja ámulattal csodálták a beérkező lányokat, ellentétben Ginny-ékkel és a többi leányzóval, akik viszont irigykedő és féltékeny pillantásokat szórtak a "hölgyekre".

- Azt hiszem ez az év lesz a legjobb az eddigiek közül! - mondta Ron, miközben az egyik lánnyal szemezgetett.

- Ez most csak egy vicc, hogy velük kell egy teljes tanévet eltöltenünk?! - kérdezte Hermione, félve a választól.

- Nem az. Ez maga a mennyország. - felelte a vöröshajú srác.

Hermione reménykedve nézett szemüveges barátjára, de ő is csak boszorkányokat nézte.

- Ezt nem hiszem el! Fiúk! Most, azért vagytok így kiakadva, mert idejött öt jól felöltözött csaj?

- De ők nem akármilyen csajok! De mindegy is, te csak irigykedsz! - rivallt rá Ron.

- Én? Ugyan dehogy!

- Aha...

- Ginny! Mondd, hogy ezek megőrültek!

- Sajnálom Mio, de nem csak ők lettek ilyenek!

Ginny kijelentésére Hermione körbenézett a termen. Minden fiú álla a földet verte, a szemük alig maradt a helyén.

- Mégis mi lesz itt egy éven keresztül?

- Nem tudom...

- Nos, akkor lássuk név szerint őket! Az igazgatónőjük: Ms. Maria Sharapova!

Az professzornő felállt, mire hangos tapsvihar tört ki... a fiúk részéről.

- Cassandra Ventura! - Erre a névre felállt egy színesbőrű roppant csinos lány. Őt is tapsvihar fogadta.

- Brenda Song! - Most egy sötétbarna hajú, ázsiai lány kelt fel helyéről. (szerintem nem kell említenem, hogy mi történt...)

- Cameron Diaz! - Egy rövid, szőke hajú lány állt fel.

- Carmen Electra! - A névre egy barnásszőke hajú felettébb szép hölgy emelkedett fel.

- És végül, de nem utolsó sorban: Jamie Lynn Spears! - Egy fiatal, alacsony , szőke hajú lány kelt fel.

A fiúk megbabonázva nézték a szebbnél szebb lányokat.

- És én még azt hittem Parvatinál és Lavendernél nincs rosszabb! - fakadt ki a "bemutatkozó" után Hermione.

- Pedig őket nehéz felülmúlni! - válaszolt barátnője.

- Kérem, foglaljanak helyet! Nos...

Az igazgató elmondta a szokásos mondókáját. A tiltott, illetve nem tiltott dolgokat, stb.

- Remélem mindent elmondtam, kezdődjön az elsősök házbasorolása!

Egy órás gólyabeosztás után, Dumbledore ismét szólásra emelkedett.

- Jó étvágyat!

Hermione és Ginny örült, hogy végre nem a vendégeikről beszélnek, hanem végre mással foglalkoznak. Az evéssel... tévedtek. Ugyanis se Ron, se Harry egy falatot nem raktak a tányérjukra, pedig a vonatúton nemegyszer mondták, hogy alig várják a vacsorát. Természetesen a lányok asztalát stírölték...

Hermione csak megforgatta a szemeit, és folytatta az evést. Közben körbenézett, és látta, hogy nem csak ők ketten gondolnak egy, s mást a hölgyekről.

A vacsora befejeztével, Dumbledore elköszönt. A diákok, vagyis leginkább a lányok kifelé kezdtek el seregleni. A fiúk megrohamozták az új iskolatársakat.

Felérve a Griffendél (és mindegyik) klubhelyiségbe, a lányok egyből beszélgetni kezdtek a jövevényekről. Betértek a szobába, ledőltek az ágyukra, és éjszakába nyúló beszélgetést folytattak...