Draco idegesen gyújtott rá kedvenc cigarettájára. A dobozt az asztalra dobta, majd szemét behunyva mélyen letüdőzte a füstöt. Grangernek mintha külön érzéke lenne hozzá, hogy felidegesítse. Ilyen beszólást már rég nem engedett meg senki vele szemben! Ez a kis sárvérű meg mosolyogva küldi el a francba?! Jó, meg kell hagyni bátor húzás volt, de ezek szerint Granger még nem tudja, kivel húzott ujjat.
Nem sokáig fog ilyen könnyen kibújni a kezei közül, itt az ideje, hogy bekeményítsen. A terv egyáltalán nem úgy halad, ahogy kéne, Grangerre mintha hatástalan lenne minden, amit mond. És ha még az a nyálas Mark Willford is a képbe jön, hát azt végképp nem tenne jót az ügynek. Weasley szerencsésen kikerült a körből, nem hiányzik más a helyére. Talán Granger csak blöffölt, de azért nem árt utánajárni a dolognak. Száz százalékig biztos akar lenni benne, hogy szabad az út Grangerig.
És már azt is tudta, hogy fogja kideríteni.
Elővett egy darab pergament, és ráfirkantotta:

Ma éjjel várlak.
D. M.

Magához intette a baglyát, rákötötte a lábára a levelet, majd útnak engedte.
Még csak épp hogy elmúlt tíz óra, nem volt olyan késő. Jessy ugrani fog. Rég nem foglalkozott a lánnyal, rövid idő elég volt hozzá, hogy kiismerje és megunja. De Jessy hugrabugos volt, és közelről ismerte Willfordot. "Egészen pontosan testközelből" gondolta Draco gúnyosan. Jessy nem volt elég okos hozzá, hogy diszkréten intézze a magánéletét, így általában az egész iskola tudott róla. De remélhetőleg most Jessy is tud valamit, ami számára értékes…
Fél óra se telt bele, mikor halk kopogást hallott az ajtaján. Elmosolyodott, majd felállt, hogy kinyissa az ajtót. A küszöbön egy alacsony, szőkésbarna hajú lány állt, szemeiben leplezetlen rajongás csillogott. Nem a roxforti talár volt rajta, hanem mugli ruha, egy csinos nadrág és egy egyszerű, fehér póló, ami szorosan ráfeszült a testére, kihangsúlyozva a melleit.
"Látod Jessy drágám, pont ennyit érsz, mint amit ez a póló megmutat belőled…" futott át Draco agyán, mikor meglátta a lányt. Arrébb állt az ajtótól, és invitáló mozdulattal beljebb tessékelte Jessyt.
- Fáradj beljebb kérlek. – mondta, mire a lány besétált.
- Nagyon régóta hanyagolsz – válaszolta a lány szemrehányó hangsúllyal.
- Ugyan Jess, tudod, hogy a vizsgákra tanulok – felelte könnyedén Draco. – Kérsz valamit inni?
Jessy kényelembe helyezte magát a nagy kanapén, és csak azután válaszolt:
- Egy kis bor jól esne.
Draco töltött maguknak két pohár vörösbort, és ö is odaheveredett a kanapéra. Az egyik poharat átnyújtotta a lánynak, majd finoman belekortyolt a sajátjába.
- Ahogy hallottam, azért te se unatkoztál nélkülem – mondta, miközben a lányra pillantott. – Mark Willford állítólag kellemesen elszórakoztatott.
Jessy zavarba jött egy pillanatra, és hogy ezt leplezze, ő is belekortyolt a borába.
- Ugyan Draco…- felelte aztán csöppnyi idegességgel a hangjában. – Markkal nem volt semmi komoly… nekem csak te számítasz!
Reménykedve nézett ismét a fiúra, aki magában rendkívül élvezte a helyzetet. Hihetetlen, Jessy mit össze nem képes hazudni, csak hogy kimentse magát. Elmosolyodott, és közönyös hangon szólalt meg:
- Úgy is az csiripelik a madarak, hogy Willford mostanában Grangerrel randizgat.
Jessy még jobban elbizonytalanodott, hirtelen nem tudta, hogy is reagáljon Draco szavaira. Felháborította, hogy Mark dobta és most pont Grangernél próbálkozik, de Draco előtt ezt még se mondhatja.
- Willford azt csinál, amit akar. Ha neki Granger kell… - mondta végül vállat vonva.
- Tehát igaz a pletyka? – vonta fel a szemöldökét Draco.
- Fogalmam sincs… Csak egyszer láttam őket beszélgetni, lehet, hogy nincs is köztük semmi. De miért érdekel ez téged ennyire?
Mielőtt válaszolt volna, Draco letette a poharát a dohányzóasztalra, és közelebb húzódott a lányhoz. Egyik kezét a combjára tette, majd belenézett a lány szemébe.
- Azt mondtad, csak én számítok neked, nem?
- De igen…- rebegte a lány.
- Szeretném, ha megtennél nekem egy apró szívességet. Derítsd ki mi van Granger és Willford között.
- Csak ezért…- csattant volna fel Jessy, de folytatni már nem tudta, mert a fiú ajkai rátapadtak a szájára. Draco érezte, hogy a lány elgyengül a csóktól. Finoman elhúzódott tőle, és a fülébe suttogta:
- Ugye megteszed nekem?
- Persze…- sóhajtotta Jessy, miközben kezei már Draco ingét gombolták ki.
- Jó kislány… - mondta Draco. – Ezért jutalmat érdemelsz…
Átkarolta Jessy derekát, és az ölébe húzta. A lány elégedett sóhajjal simult hozzá.

Két órával késöbb, mikor Jessy már elment, Draco egyedül ült a kanapén, és elgondolkozva cigarettázott. Szex után sosem szokott együtt aludni az adott lánnyal, felesleges elrontása lett volna az élvezetnek. Miután végeztek, nem volt többé szüksége rá, hogy maga mellett érezze őket. Nem ér annyit egyik se, hogy a karjaiban tartsa egész éjszaka.
Nem volt rossz együtt lenni Jessyvel, mert a lány elég ügyes kis szerető, volt is hozzá épp elég tapasztalata. De ennél több időt képtelen lenne eltölteni a lány társaságában, hallgatni az ostobaságait, és eljátszani azt, hogy érdekli. Az nem volt újdonság a számára, hogy Jessyt milyen könnyen ki lehet használni, mégis mindig megdöbbentette a lány butasága. Meg se próbált tiltakozni az ellen, hogy elcsábítsa, holott egyértelmű volt, hogy csak az információért voltak együtt. Végülis neki aztán teljesen mindegy, csak derítse ki mit akar az a nyálgép Granger körül. Willford le lesz állítva, nem fogja keresztül húzni a számításait. De ez a Granger is… Méghogy Willforddal randizik! Ennél még Weasley is jobb volt. Eszébe jutott a lány legutóbbi beszólása, és önkéntelenül is elvigyorodott. Nem semmi ez a csaj, hogy ilyeneket mer neki odamondani. Lehet, hogy sárvérű, de hogy például Jessynél többet ér, az is biztos.