Boldog voltam. Már csak egy dolog nyugtalanított: Malfoy. Nem hagyott békén. Minden bájitaltanon kis papírgalacsinokkal dobált "Ne haragudj! Szeretlek!" felirattal. - Tehát holnap este lesz a válogatás a kividdicscsapatba. Várunk 2 hajtót és egy terelőt! - mondta Harry péntek este a klubbhelységben! - Délután háromkor! Ne felejtsétek el!!! - Amanda, nem jelentkezel?- kérdezte Ron. - Áh, engem nem válogatnátok be, mert olyan béna vagyok! - Csak gyere el! Megéri! Biztos jól játszol. - erősködött Ron. Ránéztem Hermionera, akivel időközben iszonyú jó barátnők lettünk, és mindent megbeszéltünk. Most ő is csak vidáman bólogatott: - Szerintem is menj el! - Na, jó egye fene! De ne röhögjetek ki! Másnap reggel korán keltem, és kiosontam a toronyból seprűvel a kezmben, kicsit kimentem gyakorolni. Ráültem a Tűzvillámomra, és felemelkedtem. Csodálatos érzés volt. Egyre magasabbra és magasabbra emelkedtem, szinte súlytalannak éreztem magam... Ez az érzés leírhatatlan. Egy Vronszkij-műbulás... SIKERÜLT! Két egész hónapig gyakoroltam apuval, mire sikerült megcsinálnom... Ráadásul egy Tűzvillámmal ez mégkönnyebb volt! Fél órát még köröztem, megcsináltam még párszor a kobra-bukást is, amelynek a zuhanórepülés a lényege. Ezt is aputól tanultam. Ezután leszálltam, és bementem a kastélyba. Felmentem a toronyba átöltözni, de mikor beléptem, óriási ováció és tapsvihar köszöntött. A Griffendélesek mind az ablaknál álltak. -Mi van? - kérdeztem értetlenül. Amanda... Te nem tudsz ám repülni... - vihogott Ron. - Iszonyú jól repülsz! Komolyan! Te meg tudod csinálni a műbukást? Meg a kobrát is? - Amanda, fel vagy véve a csapatba. - jelentette ki Harry. - Ez valami álom? Vagy vicc? - Nem! Csodálatosan repültél! Fel vagy véve! De azért a délutáni válogatásra gyere el! - Öh... Rendben! Ezután lementünk ebédelni. Nagyon éhes voltam, mivel a reggelit kihagytam. Utána visszamnentünk a Griffendél-toronyba, játszottam Ronnal egy parti robbanósdit, Hermione pedig befonta a hajam. Három előtt elindultunk a pálya felé. Az összes Griffendéles kijött, megnézni a válogatást, sőt még a csapatba is sokan jelentkeztek. A másik hajtó egy negyedikes fiú lett, Javey Seam, a terelő pedig Ron húga, Ginny lett. Ezután még tartottunk egy edzést is, amelyen nem hiányozhattak a fújjogó Mardekárosok, ám most nem "Fúj, Potter, ez a csapatod?" kiáltások voltak, hanem csönben maradtak. Az edzés után elmentem átöltözni, és miután kiléptem az öltözőből Malfoyjal találtam szemben magam. - Szia Amanda! - köszönt. - Hello. Ha nem baj, akkor én most elmennék vacsorázni. - válaszoltam ingerülten. - Jó. Csak ezt szerettem volna átadni. Kérlek, erről ne szólj senkinek. De komolyan senkinek. Már nem akarok tőled semmit, de ezt olvasd el. Most mit csináljak? Jó, végülis egy levéltől nem lehet semmi bajom. - Rendben! -válaszoltam. - Köszönöm. Ezután felmentem lerakni a cuccaim, és gondoltam még most vacsora előtt elolvasom Malfoy levelét, de ekkor benyitott Hermione. Gyorsan beledobtam a levelet a ládámba, és leültem az ágyamra. - Jössz kajálni? -kérdezte a lány. - Megyek.