|
Blond & blond 4. fejezet
4. fejezet - Prefektusi párok
-
Mi jár a fejedben Draco? Te nem is figyelsz rám! Mit mondtam az előbb? – vonta kérdőre Pansy a barátját.
-
Nem mindegy? Állandóan csak beszélsz és beszélsz. Megőrülök tőled! Állandóan faggatsz. Hagyjál békén legalább ma! – vetette oda dühösen Draco a lánynak.
Majd otthagyta őt egyedül a klubhelyiségben. A lány elég ideges lett. Draco lement a parkba, ki kellett szellőztetni a fejét. Mennyire idegesítette őt ez a Mardekáros lány. Már teljesen az agyára ment. Ahogy kint sétált, annyira gondolataiba volt merülve, hogy észre sem vette maga előtt a vörös hajzuhatagot és gazdáját. Ez a csóró lány lenne? Ginnyt ő csak így hívta magában. Draco elindult a lány felé, gondolta, majd rajta levezeti idegességét. A szél iszonyat erővel fújt. Ginny is észrevette, hogy Mr. Aranyvér közeledik felé, de nem menekül el előle. Ugyan miért kéne félnie tőle?! Tette fel magának a kérdést. Malfoy csak ugatni tud, harapni nem mer. Draco elővette pálcáját. Ginny sem késlekedett. Már egész közel voltak egymáshoz. Draconak hirtelen semmi sértő nem jutott eszébe. Csak most vette észre, ilyen közelről, hogy ez a Weasley csaj egyáltalán nem csúnya. Sőt… Megátkozni most nem volt ereje senkit, de pálcáját azért elő hagyta.
-
Mit akarsz Malfoy? Miért nem kötsz végre belém? – furcsállta Ginny a fiú viselkedését.
-
Nem tudom – Draco válasza még saját magát is meglepte.
Ginny eltette pálcáját, Draco ugyanígy tett. A lány észrevette, hogy a sráccal nincs valami rendjén. Megpróbált kedves lenni hozzá.
-
Nem ülsz le mellém? – kérdezte tőle.
Draco csak bólintott, majd leült a lány mellé. Nekidőlt a fának, és együtt nézték a tükörsima tavat.
-
Szóval mi a baj? Tudod, meglep, hogy semmi sértőt nem vágtál a fejemhez. – mosolyodott el Ginny.
-
Hosszú, és nincs erőm sértegetni most senkit, de ne félj, majd bepótolom. – ígérte meg Draco.
-
Van időm. Mesélj. Ó biztos vagyok benne, hogy pótolni fogod.
-
Rendben. – vont vállat Draco. Maga sem értette, miért osztja meg ezzel a lánnyal a problémáit. – Pansy a bajom. Az idegeimre megy. Elegem van belőle. Levakarhatatlan. Egyszerűen megfolyt a társaságával.
-
De akkor miért nem hagyod ott? Nem értelek. – értetlenkedett Ginny.
Draco hangosan felnevetett.
-
Nem olyan egyszerű ez. Te nem értheted. – kezdett bele Draco, de Ginny félbeszakította.
-
Nem vagyok hülye, és képzeld, ha elmagyarázod, lehet, hogy fel tudom fogni! - kelt ki magából
-
Jólvan na. Szóval nem lehet. Vele kell maradnom. Apám akarata. Ő választotta ki nekem, és majd valamikor őt kell elvennem is. – csüggedt el Draco.
-
Ez szörnyű. És Parkinson ennyire kibírhatatlan?
-
Még annál is jobban – mosolyodott el a szőke fiú.
Ginnyt meglepte, hogy Draco szíve mélyén milyen más személyiség, mint amilyennek mutatja magát. Úgy látszik Draco is észrevette, hogy teljesen eltért mostani viselkedése az eredetitől, ezért gyorsan talpra szökkent.
-
Most megyek. – jelentette ki.
S otthagyta Ginnyt a gondolataival együtt.
***
Luna, Natalie és Lucy épp a könyvtárban ültek. Nekik túl hideg volt ahhoz, hogy kimenjenek levegőzni. Vasárnap van, tehát tanítás nincs. Már végét járta az Október. Luna most fogja vacsora után megtudni, kivel párosították össze. Mármint a járőrözéshez. Most a lányok éppen egy házi dolgozatot írtak, amit Piton hétfőre 5 tekercsben kért a Bezoár jellemzéséről.
-
Tudjátok mit hallottam? – tette fel a kérdést egy óra elteltével izgatottan Natalie.
-
Nem tudjuk – mondta félvállról Luna, ugyanis ő a dolgozattal volt elfoglalva – Mi nem hallottuk.
-
Hát én azt hallottam, az egyik Hugrabugos lánytól, hogy lesz Halloween Party, amit Dumbledore szervez nekünk. És kötelező lesz beöltözni, meg álarcot felvenni. – újságolta boldogan Natalie.
-
Juj ez állati jó – nézet fel dolgozatából Luna – De mire is jó a Bezoár?
-
Mit tudom én – vont vállat Natalie – Engem tökre nem izgat.
Így hát a fennmaradó időben tovább írták Pitonnak a dolgozatot. Elég hamar befejezték. Lunának 4 tekercset sikerült összehoznia, míg Natalienak csak 3 tekercs lett. Lassan visszatértek hálókörletükbe. Annyira elfeledkeztek az időről, hogy nem vették észre, a vacsora már javában folyt. Lucynak viszont beugrott, hogy miért furcsállta, hogy ilyenkor még fent ülnek.
-
Lányok! Kajaidő!
-
Jesszusom! Tényleg! És én meg utána tudom meg, hogy hétfőtől kivel leszek össze zárva. - kiáltott fel Luna.
Így hát fogták magukat és lerohanta a Nagyterembe, hogy megvacsorázzanak. Mikor leértek, s beléptek az ajtón, Lucy megpillantotta bátyját. Draco is meglátta kishúgát, és boldogan intett neki. Lucy ezt megdöbbenve viszonozta.
-
Váó. Csak nem neked intett. Vajon mi lelte? – tette fel a kérdést Luna.
-
Nem tudom. – válaszolta őszintén Lucy.
A lány vacsora közben végig bátyja viselkedésén gondolkozott. Vajon mitől ilyen vidám? Biztos lány van a dologban. De 100%, hogy nem Parkinson a boldogságának oka. Lucy megfogadta, hogy ki fogja deríteni, mitől változott meg így Draco. Vagy inkább kitől?!? Mikor mindeki befejezte a vacsorát, Dumbledore jelezte, hogy szólni kíván. A diákok elcsendesedtek.
-
Kedves diákok! Nagy hírt kell bejelentenem. Nos örömmel jelentem be, hogy Iskolánkban idén először rendezünk nektek egy igazi Halloween-Partyt. Az időpont: Október 31. este 8-tól, ameddig bírjuk. Korhatár most nincsen. Viszont a részvételnek két feltétele van. Az első, hogy mindenkinek kötelezően be kell öltöznie, és álarcot kell húznia. A második feltételem pedig, hogy pár nélkül kell megjelenni a Partyn. Egymásnak párt majd helyben kell keresni. Csalást és kihágást nem nézek jó szemmel. A fiúk a lányoktól külön fognak bevonulni, és még véletlenül sem szabad egymásnak elárulni, hogy ki minek öltözik. A Party egyik célja, hogy akik eddig nem kedvelték egymást, most megismerkedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattatok. És végül McGalagony Professzor üzeni a Prefektusoknak és az Iskola elsőknek, hogy egy óra múlva minden érintett jelenjen meg itt a Nagyteremben. Hát akkor jó éjszakát kívánok mindenkinek. Sziasztok.
A teremben tapsvihar és éljenzés tört ki. Mindenki az Igazgatót éljenezte, majd ki-ki visszatért saját klubhelyiségébe. Luna is épp indult volna, de Ron megállította.
-
Hé várj Luna – szólt utána.
-
Igen? – kérdezett vissza Luna.
-
Még van egy óránk. Töltsük együtt. – kérlelte őt Ron. – Nincs kedved kijönni, sétálni?
-
De Ron. Kint nagyon hideg van. – borzongott a lány.
-
És? Azért kell kabátot húzni! – vigyorgott a vörös fiú. – Na! Gyere már!
-
Jó nem bánom. Várj meg. Felmegyek a kabátomért.
Luna elindult a klubhelyiségébe, de valaki megint elállta az útját.
-
Mit akarsz Malfoy? – kérdezte Luna fáradtan – A húgod, maga is el tudja dönteni, hogy kivel álljon szóba.
-
Na és? Mást akarok kérdezni. – vetette oda Draco.
-
Valóban? – lepődött meg Luna – Mit?
-
Nem tudod, hol van a Weasley csaj?
-
Kicsoda? Ja Ginny! Nem tudom. De téged ez miért érdekel?
Luna erre a kérdésére már nem kapott választ. Draco Malfoy úgy viharzott el, mintha soha nem lett volna ott. Luna gyorsan felvette türkizkék kabátját, és már indult is vissza Ronhoz.
-
Lassú vagy! – kiáltott neki a fiú.
Luna csak mosolygott. Nem akarta neki elmondani, hogy már megint ki tartóztatta fel. Nem mondta Ronnak, hogy Malfoy rajta kereste a húgát. Tartott tőle, hogy Ron dührohamot kapna ettől a hírtől. Majd megkérdezi Ginnytől, hogy mi köze van a Mardekáros fiúhoz. Mikor kiértek a parkba, Luna rögtön megfagyott. Hiába mondta Ron, hogy kabát kell, az már nem melegítette őt.
-
Figyelj Ron – kezdte Luna – Ginny nem mondott mostanában neked valami szokatlant?
-
Nem – válaszolt gyanakodva Ron – Miért? Kellett volna?
-
Nem dehogy. Csak úgy kérdeztem. De hagyjuk, kérlek.
Azzal Luna megcsókolta Ront, nehogy a fiú újabb kérdéseket tudjon feltenni neki. Luna végre kezdte magát szerelmesnek érezni. Csodálatos egy órát töltöttek együtt. Majd kéz a kézben elindultak vissza a Nagyterembe. Mikor beértek észrevették, hogy a többi Prefektus már ott volt. Kivéve az ötödikes új Prefektusokat. A pár leült Ginny és Hermione mellé. McGalagony is megérkezett papírokkal a kezében. Végig nézett a társaságon, majd beszélni kezdett:
-
Köszöntelek titeket Prefektusok! – kezdett bele – Tudjátok, miért vagytok itt. Mint látjátok az új Prefektusok nincsenek jelen, aminek az oka, hogy nekik már megvan a feladatuk, de járőrözniük ebben az évben nem kell. Megvannak végre a párosítások is. Amik úgy néznek ki, hogy egy hatodéves és egy hetedéves alkot egy párt. A párosítás és az idő beosztás is itt van, a kezemben. Mindenki fog kapni egy példányt miután felsoroltam ki kivel van egy párban. Nyolc pár lesz, ami két csoport. Az első csoport fog a kastély körül járőrözni hétfőtől péntekig. Persze félévkor váltás lesz. Nos az első csoportbeli párosításokat olvasom először. Hermione Granger és Javier Morientes. Pansy Parkinson és Zacharias Smith. Hannah Abbot és Raul Diarra. És végül Padma Patil és Colin Creevey. Íme az első csoport. Kifogásokat és nyafogást nem fogadok el. Gondolom, észrevették, hogy a párok nem egy házból kerültek ki. Kérem ezt a nyolc embert, jöjjön ide és vegye át a beosztását. Járőrözni a kijelölt napokon este 8-tól 11-ig kell. Ti készen is vagytok, menjetek lefeküdni. Hétfőn kezdtek.
A négy pár elköszönt a Professzorasszonytól és társaiktól, majd elmentek a klubhelyiségükbe.
-
Akik itt maradtak. – nézet végig McGalagony a többi nyolc emberen – A maguk feladata lesz a folyosók szemmel tartása. Maguk a második csoport. Maguknak is hétfőtől kell pétekig járőrözni. Minden párnak ki van jelölve a saját területe. Nos a párosítás a következő: Ronald Weasley és Suzie Brown. Draco Malfoy és Luna Lovegood. Ernie Macmillan és Tina Hanz. És végül Anthony Goldstein és Ginny Weasley. Na akkor jöjjenek és vegyétek el a beosztást. A többit már tudják. Köszönöm a figyelmüket. Hétfőn kezdenek. Viszlát.
McGalagony felállt, kitessékelte a diákokat, és elment. Luna szokatlanul csöndben ballagott Ron mellett. Tudta, hogy ebből a beosztásból nem fog semmi jó kisülni. Malfoy és ő?! Ő és Malfoy?! Fúj! Ez abszurd! Ron is ideges volt. Remélte, hogy Lunával együtt fognak esténként járőrözni.
-
Csak szólj, ha Görényke görénykedik veled – mondta Ron a lánynak. – Rendben?
-
Rendben Ron – válaszolta a lány.
Mikor felértek a klubhelyiségük emeletére, Lunának az ellenkező irányba kellett menni. Elköszönt Rontól, majd továbbindult. Mikor elérte a portrét, az szokásosan kérte a jelszót.
-
Jelszó?
-
Barátság, szeretet, együttértés. –felelte Luna.
-
Helyes. Mehetsz.
Na a jelszó eszébe jutatta vele, hogy mi nem lesz soha Draco Malfoy és közte. Barátság, szeretet és együttértés. Ez kész röhej. Hát nem lesznek unalmasak az esti járőrözések az biztos. Állapította meg Luna. Most már kevésbé várta a hétfőt, mint életében bármikor. Mikor beért a hálószobájába, először azt hitte egyedül van. Tévedett.
-
Luna na végre. Te minek öltözöl be a Partyra? – kérdezte tőle Natalie.
-
Natalie, te még nem alszol? Nem tudom. Boszorkánynak tuti nem, mivel az vagyok. –felelte Luna.
-
Ha ha ha. Nagyon vicces. Én arra gondoltam, hogy esetleg lehetnénk Jing-Jang. Tudod a jó és a rossz. Vagy nem jó ötlet?
-
Nem tudom. Bocsi, de nekem ez nem tetszik. Mit szólsz inkább macska-kutya? – vetette fel Luna.
-
Nem! Hülyeség! Na jó, majd holnap kitaláljuk. Vagy mégse, mert Te járőrözni fogsz. Tényleg kivel vagy beosztva? Ronnal? – kíváncsiskodott Natalie.
-
Jó lenne. De nem. Soha nem fogod kitalálni kivel boronált össze McGalagony. –sóhajtott Luna.
-
Kivel? Jaj mondd már el. Kíváncsi vagyok, de nagyon!
-
Várj, segítek. Mardekár. Középhosszú, szőke haj. Kinézete: görény. Jelleme: otromba, gonosz, …
-
Ne is folytasd. – vágta félbe Luna mondatát Natalie. – Draco Malfoy a te embered.
Luna sokatmondóan ránézett barátnőjére. Tudta, hogy Natalie mindent megadna érte, ha Dracoval összezárnák legalább fél órára, de Luna nem tudta ezt értékelni. A két lány megbeszélte, hogyan tudnák Malfoyt elkedvteleníteni, majd lefeküdtek aludni, és egyből álomba merültek. A holnapi nap mindkettőjüknek tartogatott meglepetéseket.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
