|
Egyedül
Egyedül ébredem,
Egyedül kell léteznem,
Egyedül élek, mert nem vagy velem.
Hisz ezüst kék szemed,
Puszta léted,
Mindig megnyugtatott.
Nem tévedek!
De nem vagy itt!
Véged!
Elmentél innen,
Csak a harcnak éltél.
És nézd, mi lett a vége!
Halálba mentél végleg,
Mert a jó oldalra áltál,
Ellenségemből szerelmemmé váltál.
Büntetésedet megkaptad,
Mert elárultad a Nagyurat.
Azt a hitvány férget,
Az igazságért kellett szenvedned?
Most már csak állok,
S könnyezve várok.
Várok arra, hogy vissza gyere,
Mert nem értem meg mit suttogsz:
- Nem tehetem,
De ne feledd,
Szeretlek, és soha,
De soha nem feledlek,
Szerelmem!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
