|
Álmodozz csak
Szemeimből régi élet
Fénye kihull lassacskán,
Álmaimat széttiporták,
Megkínozták, bántották.
Álmok nélkül mi az ember?
Csúf ronda, üres test,
Mely világot egyre inkább
A szörnyű halálban keres.
Álmodozz csak kiskirálylány,
Álmodj amíg lehet,
Hisz álmaidat egyszer majd,
A hajnal szünteti meg.
Könnycsepp gördül orcámon le
Utolsó könnye ez szívemnek,
Hisz álmok nélkül nincs mi küzdjön,
Nincs értelme éltemnek.
Szőke kislány fut az utcán,
Álmai még megvannak,
Tanácsolni egyet tudok,
Mit elfelejtettem magamnak.
Álmodozz csak kiskirálylány,
Álmodj amíg lehet,
Hisz álmaidat egyszer majd,
A hajnal szünteti meg.
Üres ifjú csatangol már,
Az őszi, sötét estében,
Hideg szél fúj, nem érzi már
Nincsen lélek testében.
Eme gyermek én vagyok,
Leplem a sötét éjszaka,
Fátylam a hold derengő fénye
Hangom az éji csend dala.
Álmodozz csak kiskirálylány,
Álmodj amíg lehet,
Hisz álmaidat egyszer majd,
A hajnal szünteti meg.
Tovaszállok, messze innen
Hol nem talál meg senki sem
Álom nélküli tengerében
Az életnek, elveszem.
Egy dolgot mondok még
Mielőtt örökre távozom
Fogadd meg, ha arra kérlek,
Hidd, így jó lesz angyalom.
Álmodozz csak kiskirálylány,
Álmodj amíg lehet,
Hiszen az ÉN álmaimat egyszer már
A hajnal szüntette meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
