|
Csak ketten
Úgy zúg a szellő a fák között,
Mint két gyermek lelke között.
Kik csak belül mondták ki szretlek,
Kívülről annyi jött csak: gyűlöllek.
Szidták egymást, de titkolták,
mi szívükből jött, mégis tudták.
Szerelem kettejük között lehetetlen,
Itt a zord háború, a kegyetlen!
Csak kósza szikrákat engedtek,
de tudták jobb ha ezzel betelnek.
Egy csók mégis elcsattant,
s mint végzetük, életük elillant.
Észrevették azt a csókot,
és életével, nem csak a lány lakolt.
Kettejük úszik egy tengerben,
Együtt vannak ők, csak ketten!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
