|
Hermione naplója
1.fejezet
Mért pont velem történnek ilyen dolgok? Pont az a bosszantó, beképzelt, de még is aranyos, szép szemű...na jó Hermione most fejezted be! Te nem lehetsz szerelmes pont DRACO MALFOYBA!Ez egy rossz vicc lenne, egy naggyon rossz vicc!Sőt még Harry és Ron is megölne ha ez kiderülne!Mi???Semmi nem derül ki, mivel nekem nem is tetszik, elegem van!Egy nagy lélegzetet véve indultam meg SVK órára. És pont a Mardekárosokkal volt óránk!.Beléptem a terembe,és megakadt a szemem egy tejfölszőke hajú, szürkéskékszemű fiún. Draco Malfoy volt az. Leültem a helyemre, és még mindig Draco- n volt a tekintetem. Teljesen kikapcsoltam. Csak akkor ébredtem fel, amikor a tanár kérdezett tőlem valamit, bár halvány sejtelmem sem volt, mi volt a kérdés. Kaptam is egy nagy egyest, és persze a Griffendélnek 10pont levonást. De ez engem nagy megdöbbenésemre nem érdekelt, még az se hogy a többiek nevetnek rajtam. Csak Draco-n volt a tekintetem. Mikor vége lett az órának Harry és Ron odajöttek hozzám:
-
Hermione beléd meg mi ütött?-kérdezte Ron ijedten.
-
Te mindig odafigyelsz órán jelentkezel meg minden,de most a megszokottnál is furábban viselkedsz. Nem érzed magad rosszul?-fojtatta Harry.
-
Jajj szálljatok már le rólam oké? Nincs semmi baj. Biztos megfázás kerülget, vagy nem tudom.
-
Hát jó. De szerintünk menj le a gyengélkedőbe!-mondták kórusban a fiúk.
-
Hagyjatok már! Nektek fogalmatok sincs..., na jó hagyjuk!
Ott hagytam őket a folyosón,és rohantam a könyvtárba hogy a könyvek közt elfelejtsem, ami történt,de amikor fordultam be a sarkon, valakivel összeütköztem. Nem mással, mint Dracoval!
-
Bocsi, nem vettelek észre!
-
Semmi gond, ilyen mindenkivel megesik. -mondta nagy megdöbbenésemre. Teljesen abban a hitben voltam, hogy elkezd gúnyolódni. De nem. Ő kedvesen azt mondta semmi gond.
Hosszú ideig, egymásra néztünk, míg végül én törtem meg a csendet.
-
ÖÖÖ leszállnál rólam légy szíves?
-
Mi???Ja persze, persze bocsi.
Mikor felálltunk még mindig csak egymást néztük, kizártuk a külvilágot. Már majdnem ott tartottunk, hogy megcsókoljuk egymást, amikor Draco egy idióta haverja közbelépett.
-
Mit csinálsz Malfoy?
-
Nem rád tartozik!-mondta dühösen. Egy pillanatig azt hittem behúz egyet Monstrónak, de végül csak ennyit mondott.
-
Mit akarsz?
-
Ja Piton hivat az irodájába. Azt mondta sürgős.
-
Oké,egy perc és megyek, mond meg neki. Azzal Monstro el is ment. Draco szemeit rám szegezte,és csak ennyit mondott:
-
Sajnálom,most mennem kell. Később beszélünk.
-
Oké.-mondtam megrökönyödve.
És otthagyott a néptelen folyósón.
2.fejezet
Szomorúan ballagtam vissza a klubhelységbe.Pedig már majdnem megcsókoltuk egymást!-dühöngtem magamban.- Hülye Monstro, mindent elrontott! Ez nem lehet igaz! Wáááá!!!Mért ilyen nehéz az élet, nomeg a szerelem?Kénytelen voltam beismerni magamnak,hogy Malfoyba szerettem. Vajon ő is így érez irántam? Hát, ami a folyósón történt, szerintem igen! Vagyis nem tudom... na jó abbahagytam. Holnap biztos másként fogok érezni. Tuti! Remélhetőleg! Amíg ezen agyaltam, megérkeztem a Kövér Dáma portréjához.
-
Jelszó?
-
Priori incantatem.
-
Helytelen.
-
Tessék? Délután még ez volt a jelszó!
-
Azóta megváltozott kedvesem. Sajnálom, ha nincs jelszó, nincs belépés!
Hát ez szuper! Most kereshetek egy griffendélest, aki tudja a jelszót!
Elindultam a nagyterem felé, hátha lesz ott egy griffendéles. Nem hittem benne, hogy lesz ott valaki, de azért megnéztem. Nem volt ott senki, csak egy valaki. Draco Malfoy! Gondolom meghallotta hogy jön le valaki a lépcsőn, és megfordult. Egyenesen a két szemembe nézett, és elmosolyodott. Elindult felém. A szívem elkezdett hevesen dobogni, a számon próbáltam meg levegő után kapkodni, és a torkom teljesen kiszáradt. Draco pár pillanat alatt ott állt előttem, és megszólított.
-
Szia! Hogy vagy Hermione?-kérdezte kíváncsian.
-
Malfoy! Nem vagy beteg? Hermionénak szólítottál!- mondtam meglepetten, és egy kissé rekedten.
-
ÓÓ tényleg!-mondta mosolyogva.-Észre se vettem!-mondta ezt kedvesen.-Tán baj?-kérdezte kíváncsian.
-
Dehogy baj! Csak tudod, meglepődtem.
-
Mért? Talán akit szeretünk, nem szólíthatjuk a keresztnevén?
-
Hogy mit???Mit mondtál az előbb?- kérdeztem mohón.
-
Hogy én? Semmit nem mondtam!- felelte mosolyogva.
-
Mennem kell, holnap találkozunk HERMIONE.-nyomta meg az utolsó szót.
-
De hát még nem feleltél...
-
Holnap majd elmondok mindent. Addig is szia!
-
Hát jó!Szia!
Végülis találtam egy griffendélest, bejutottam a portrén, és elmentem aludni. Draco nem is tudta milyen álmatlan éjszakát szerzett nekem.
3.fejezet
Reggel elég rosszul keltem.Járt az agyam egész éjjel.Tegnap nem akartam hinni a fülemnek.Azt mondta szeret!Nem is hittem el,annyira valószerűtlennek tűnt az egész.Amikor megpróbáltam felkelni az ágyból,rápillantottam az órára.Negyed 9-et mutatott.
-
Úristen!Elaludtam!-kiáltottam fel ijedtemben.
És az első óra pont Bájitaltan volt.Ezt nem hiszem el!Piton ezért biztos meg fog ölni!Vagy legalábbis 15pontot levon a Griffendéltől.Gyorsan magamra húztam a ruhám, és rohantam le az órára.Útközben eszembe is jutott.Ma a Mardekárral van óránk!Ennek nagyon megörültem.Láthatom Dracót! És végre kihúzhatom belőle a választ.Megérkeztem az órára.
-
Granger!Örülök hogy megtisztel minket a jelenlétével.
-
Piton Professor én....
-
Nem érdekel az ostoba magyarázata.Mínusz 20pont a Griffendéltől!
Gondoltam magamban:hát ez remek!Kicsit dühösen ültem le az asztalomhoz,mikor leültem a tekintetem Dracot kereste.Meg is találtam.Éppen valamit kotyvasztott az üstjében.Mikor egy hozzávalóért nyúlt, meglátott engem.Egy kacsintást, és egy mosolyt küldött felém. Én is visszamosolyogtam, és elkezdtem dolgozni.Bár nem volt már sok időm,de valamit sikerült kihoznom a dologból.Mikor vége lett az órának, odaakartam hozzá menni,de gyorsan elsietett.Csak egy papírost találtam az asztalán melyben ez állt:
Szia Hermione!
Bocs, hogy csak úgy elmentem, de nem itt akartam elmondani, ami szóval... odalent történt.Találkozzunk a Szükség Szobájában ma 5-kor!Várlak!
Csókol,Draco Malfoy
Kis dühömet máris elsöpörte ez az egy szó:csókol.
Úgy örültem,és alig vártam a találkozást!Még olyan sok idő volt 5-ig.Nem baj kíbirom!Dracoért mindent!
4.fejezet
Aznap rengeteg óránk volt, alig vártam a tanítás végét.Már-már azt hittem nem jön el az 5óra, de tévedtem.3/4 5volt, de én már a Szükség szobájához indultam.Gondoltam magamban,lehet hogy nem lesz még ott Draco, de én legalább nem fogok elkésni a találkozóról.Nagy meglepetésemre már ott volt a 7.emeleten,a szoba előtt.
-
Szia!Te meg mióta vársz itt rám?
-
Ohh szia Hermione, hát eljöttél!-mondta mosolyogva.- Hát már egy ideje várok,de nem számít.
-
Oké.Nos akkor most mi lesz?
-
a várj...
Draco behunyta a szemét, láttam rajta hogy erősen koncentrál.És megnyílt az ajtó!Beléptünk rajta, és nagy megdöbbenésemre egy ismerős szobát pillantottam meg.Olyan volt mint a DS edzéseknél!
-
Draco!Ez meg mi?
-
Hát...tudod azért is hívtalak ide, hogy varázslatokat tanítsak meg neked....a nagyúr visszatért, és én féltelek...
-
Draco ezt nem kelett volna!Én is meg tudom védeni magamat!
-
Tudom,de én így lennék nyugodt, ha tanítanálak egy-két alkalommal.Kérlek!
-
Hát jó!Nem bánom...-mondtam mosolyogva.
-
És van itt még valami...gondolom arra már rájöttél hogy szeretlek téged.És hogy nem akarom hogy bármi bajod essen.Nekem ez már tavaly óta tart...tudom hogy neked nem, de nem baj.Az a lényeg hogy már te is szeretsz!De ugye nem tévedtem ezzel kapcsolatban?
-
Hát tényleg nem tévedtél...-kuncogtam magamban.-Ja, és majdnem elfelejtettem...hol is tartottunk 2nappal ezelőtt?
Draco elmosolyodott,gyengéden átkarolt, és megcsókolt.Olyan édes, és kedves volt!Mikor 5perccel később szétváltunk, egymásra néztünk, és mindketten elmosolyodtunk.
-
ÖÖÖ....hát akkor tartsuk meg azt a külön órát!-mondta még mindig mosolyogva.
-
Benne vagyok!-mondtam én is kivirulva.
-
Először is egy védőbűbájt fogok megtanítani!-mondta már komolyan.
-
Igen, uram!-mondtam viccelve.
-
Na szóval, a pálcádat körbe-körbe forgasd,és mond ki:Klavianski!
-
Klavianski!-kiabáltam.
-
Egy nagy pajzsot vetíttem ki magam elé.Hihetetlen volt.
-
Ügyes vagy!-mondta örömmel Draco.
-
Köszi!
És újra megcsókoltuk egymást.
Még megtanított pár varázslatra,utána szétváltunk egy hosszú csók kíséretében...
5.fejezet
Éjjel naggyon jól aludtam.Az a tudat, hogy Draco ugyanazt érezte, mint én, elöntött a boldogság.Már csak az volt a kérdés, hogy Harry és Ron mit fog szólni...de ez most nem annyira foglalkoztatott.Az volt a fontos hogy Dracoval együtt vagyunk!Azt beszéltük meg, hogy még nem mondjuk el senkinek a kapcsolatunkat, titokban tartjuk.Szerintem ez jó ötlet, ismerve Ront, neki esne Dracónak, ha rájönne mi van köztem, és Draco között.Majd ha felkészültek a hírre, elmondjuk nekik!Na szóval, másnap korán, és hihetetlenül boldogan keltem.Rózsaszínben láttam a világot, mindenkit kizártam, csak azt a percet vártam, hogy láthassam Dracót.Gyorsan letusoltam, és rohantam is a nagyterembe, nagy meglepetésemre csak Draco volt ott!Siettem oda hozzá, és egy nagy csókot nyomtam a szájára. És ő viszonozta.Amikor szétváltunk ezt kérdezte:
-
Hogy aludt a szerelmem?-kérdezte aranyosan.
-
Nagyon jól, köszönöm a kérdését.-mondtam neki mosolyogva.
-
Akkor megnyugodtam.-mondta kedvesen.És újra megcsókolt.
-
Ma 12-kor találkozunk a parkban, a tónál?-kérdezte Draco.
-
Persze!Már alig várom!-mondtam,és egy puszit nyomtam az arcára.
Lassan tódultak be a diákok a terembe, úgyhogy én visszarohantam a griffendél asztalához.Mikor vége lett a reggelinek, mindenki elment a saját órájára. Mi SVK-val kedtünk.Annyira nem volt rossz, szereztem a tudásommal 15pontot a Griffendélnek.Mindenki azt nézte, mostanában hogy kivirultam.Harryék is kérdezték már hogy "mi lelt téged Hermione", "min mosolyogsz egész nap?", de nem is törődtem velük.Már vártam a találkozást.Hamar el is jött, épp delet ütött az óra, amikor leértem a parkba.Ő már ott várt engem.Nyakába ugrottam,és megcsókoltam.Olyan jó volt!Egyikünket se érdekelte, hogy bárki megláthat, csak egymással voltunk elfoglalva, és lett a "vesztünk".Ron meglátott minket.Nagy dühösen odajött hozzánk,szétszakított minket és dühösen ezt kiabálta:
-
Hogy tehetted ezt Hermione?Ő az egyik legfőbb ellenségünk!Te meg... itt csókolózól vele!-mondta a könnyeivel küszködve.
-
Várj Ron,te ezt nem érthete...
-
Mit nem érthetek?Értem én...nagyon is értem!Elegem van Hermione!Belőled, és (mutatott rá Dracóra) belőle!
-
Dracónak gyorsan mondtam hogy késöbb találkozunk, és Ron után iszkoltam.
-
Ron...-mondtam lihegve.-Ron várj!
-
De Ron nem akart megállni.
-
Meg szeretném magyarázni!-mondtam szomorúan.
-
Utánam fordult és azt mondta:
-
Nem kell megmagyarázni semmit sem!Tudom hogy együtt vagytok!Tudod, nem az fáj a legjobban hogy együtt vagytok, hanem az hogy nem szóltál róla!Hogy lehetünk így barátok ha nem mondasz el semmit sem?-kérdezte idegesen, és feldúltan.
-
Jajj azért nem mondtam el,mert tudtam hogy így fogsz reagálni!Amúgy csak tegnap óta vagyunk együtt,nemrég óta!Sajnálom!-mondtam megrökönyödve.
-
Figyelj, nem kell magyarázkodni!Hadjuk!-mondta, és otthagyott a parkban...
Alig beszéltünk aznap.Gondolom Harrynek is elmondta a hírt, és ő se akart velem beszélgetni.Nagyon rosszul esett hogy a barátaim így hátat forítottak nekem.Szerettem volna beszélni velük,de ahogy láttam, kerülték a társaságom.Gondoltam lemegyek sétálni az átváltoztatástan udvarra,kitisztítani a fejem.Dracót ott találtam.Odajött hozzám, és megölelt.Hihetetlenül jól esett.
-
Hogy ment?-kérdezte hirtelen.
-
Gondolhatod...Ron teljesen megsértődött, Harryvel sem tudok beszélni!Káosz az egész!-mondtam végül sírva.
-
Nyugi...nyugi..minden jóra fog fordulni.Meglátod..-mondta kedvesen.És gyengéden megcsókolt.
Nem értettem mit akart ezzel mondani, de fura:megnyugtattak a szavai.Végül felmentem a klubhelységbe, de nem találtam ott se Ront, se Harryt."Biztos engem szidnak valahol" gondoltam magamban.Elmentem hát lefeküdni.Nagyon rosszul aludtam aznap éjjel, de belül éreztem hogy minden jóra fog fordulni holnap...
6.fejezet
Nagyon ramatyul keltem reggel.Rosszul éreztem magam Ron miatt, mostmár én is bántam hogy nem szóltam neki, és persze Harrynek a Dracóval folytatott titkos viszonyunkról.Nagyon lassan elindultam a nagyterem felé.Amikor leértem megkönnyebbülésemre nem volt ott se Ron, se Harry.Gyorsan megreggeliztem, és még mielőtt az órák elkedődtek volna, lementem a parkba sétálni.Hogy lehettem ilyen hülye?Mért nem szóltam nekik előbb?Mi lesz ha nem bocsátanak meg?Ezen töprengtem egy darabig, aztán feleszméltem.8óra lesz 5perc múlva.Rohannom kellett, hogy ne késsem le Rúnaismeretet.Hálát adtam az égnek hogy Harryék nem vették fel ezt az órát.Nem nagyon tudtam figyelni.Szörnyen éreztem magam.Nem mehet így tovább.Beszélnem kell Harryékkel!Mikor vége lett az órának, rohantam a könyvtárba, gondoltam ott vannak leckét írni.És jól tudtam.Bájitaltan fölött ültek bambán.Odalopakodtam mögéjük, és köszöntem nekik.
-
Sziasztok!-mondtam félénken.
-
Szia!-mondták egy kicsit megkésve a fiúk.
-
Beszélhetnék veletek?-kérdeztem egy kicsit bátrabban.
-
Nem szükséges.Malfoy mindent elmondott a nagyteremben.-mondták közömbösen.
-
Hogy mi???-kérdeztem meglepődve,miközben leültem Ron mellé egy székre.
-
Igen, elmondott mindent.-folytatta Ron.-Bár azt mondta ne mondjuk el neked, én sem értem miért.-nézett rám, gondolom látszott rajtam hogy kérdőn nézek rá.
-
És....nagyon haragusztok rám?Én nem akartalak titeket megbántani!-mondtam kedvesen.
-
Tudjuk.Hát...akkor nem fogunk rád haragudni ha megteszel nekünk valamit.-mondták somolyogva.
-
Oké.Mit tegyek?
-
Segíthetnél Piton házijában.Baromi nehéz,nem értünk egy kukkot se.
Válasz helyett egy nagy mosolyt küldtem feléjük.Már hármasban indultunk el a klubhelység felé, de nekem még volt egy elintézetlen dolgom.
-
Menjetek előre, mindjárt jövök.
-
Oké, de siess!
Lementem a nagyterembe, és lám, ahogy gondoltam ott ült Draco.Mintha csak engem várt volna, odaszaladt hozzám, és megcsókolt.
-
Hallottam mit tettél.-mondtam neki mosolyogva.-Köszönöm!
-
Áhh semmiség volt!-tette hozzá Draco.
-
De mit mondtál nekik?-kérdeztem kiváncsian.
-
Hát...azt nem mondhatom meg.Titok!
-
Hát jó..te tudod.
Végül egy nagy-nagy csók kíséretében elköszöntünk egymástól.
Eljött az év vége.Dracóval úgy döntöttünk, hogy sokat fogunk még egymással találkozni, még ha apja nem is fogja megengedni.A vonaton még együtt voltunk, de mikor megérkeztünk Londonba, tudtuk itt az idő.Szomorúan, de nagyon boldogan elbúcsúztunk...
12év múlva
Hát mit is írhatnék?Dracóval lett 3csodálatos gyerekünk, én a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozok főállású aurorként.Harry és Ginny összeházasodtak, nekik is született 2gyerekük, és képzeljétek én lettem a keresztanyjuk, Ron meg a keresztapjuk!Ha már Ronnál tartunk, ő Lavender Brownnal jött össze, nekik 1gyerekük született, és nem találjátok ki, ki lett a keresztapa!Hát Draco!A régi sérelmek ellenére ők lettek a legjobb barátok.Nem hittétek volna mi?Én se:)
Voldemort meghalt, Harry megölte őt, és háborúnak ezennel vége lett!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
