A nap hátralévő részében csak az utolsó fázison gondolkodtam. És arról, hogy így szegény Hermionéval is ki...öhm cseszek. Pedig csak azt a mocsok, undok, alattomos, szadista csótánnyt (Walkert) akarom megbosszúlni. De sebaj... *sátáni 2x 36-os vigyor xD* majd én megvigasztalom szegény kis szerelmemet... Ránézek az órára. fél 8 volt. Ideje elindulnom. Még elő kell készülnöm... Könyvtár felé veszem az utam. Madam Cvikkert el kéne takarítanom innen... Beosonok a könyvtárba, a könyvtárosra szegezem a pálcám (persze úgy, hogy nehogy észrevegyen) és elmotyogok egy stuport. Utána elmormolok egy mobilicorpust, és belebegtetem az egyik közeli lányvécébe. Visszafutok a könyvtárba. Kiválasztottam egy üres falrészt, ami előtt viszonylag sok hely van. Erre fogom rávetíteni a kis felvételemet. Eléggé izgulok. Főleg Hermione miatt. Lehet hogy el se jön... Muszáj megnéznem! Felrhanok a Griffendél toronyig,(a köpenyemben) és mivel hallottam a jelszót még a múltkor, simán bejutottam. A szerelmem, a Ragyásfej meg a Vízlipatkány ott ülnek a sarokban. Fura. Walker nincs ott. Vagyis ott van. De jó messze tőlük... Hirtelen meghalottam Potter hangját:
-Gyertek, lekéssük a 8 órát... Dean, Neville, Seamus, Chris jöttök?-fordult az említettek felé
Mindenki rábolintott. Remek! Akkor induljon a bosszú! Letrappoltam újra a könyvtárig. Már volt ott pár ember. Újra elvigyorodtam 3x 36-al...xD. Csenedesen e falrész felé lopakodtam. Végignéztem az embereken. Sokan eljöttek... Alig fértünk be a könyvtárban. Újra ránéztem az órámra. 8 óra... Kezdőthet! Elmotyogtam a Playus szót... És az üres fal már nem volt üres! Megjelentek a felvételeim. Közben, mikor senki nem figyelt, lekaptam magamról a köpenyt, és beültem a nézők közé, nehogy gyanút fogjanak. Ránéztem a felvételemre. Pansy épp most teperi le Walkert. A két szereplőre néztem. Mindkettőjük álla a földön volt, szemük kiguvadt...xD Bemutattam az eddigi legördögibb vigyoromat. Végignéztem a közönségen. A többség fetrengett a röhögéstől, a fele tágra nyílt szemekkel nézett hol a falra, hol a szereplőkre. Hermionék...öhm nos... nem hittem a szememnek. A szerelmem is hasát fogja a nevetéstől... Hogy a...? Megkönnyebültem... Nem okoztam neki fájdalmat... Most kedvesen mosolyodtam el. Felpattantam, Potterékhez siettem, majd leültem melléjük.
-Hm... Ez a Walker...-mondom megjátszott megrökönyödéssel-Nem gondoltam volna, hogy két csajt futatt egyszerre...
-Hogy érted, hogy kettőt?-kérdi Weasley
-Hát-most már nem kellett játszanom a meglepetésemet-Granger, nem te jártál vele?
Hermione elkomorodott.
-Öhm...Hát, egy darabig. De később kiderült, hogy egy felfuvalkodott hólyag... Képzeld, szerelmi bájitalt itatott velem!
Alig tudtam visszafogni kitörő nevetésemet,de helyette mégnagyobb szemtágulást produkáltam
-Tényleg? A kis mocsok... De honnan jötél rá?
-Oh, felismertem a hatásait...-mondta kissé elpirulva, mire Weasley és Potter együtt kezdték a fejüket csóválni.Vége lett a felvételnek. A két szereplő már nem volt ott. Bizonyára szégyenükbe kifutottak...höhö... Ez az! Sikerült! Sikerült leégetnem azt a mocskot! A nézők még mindig törölgették könnyesre nevetett szemüket. Már épp diadalittasan indultam volna, mikor valaki megragadta a karom. Hátranézek... nagyot nyelek...Hermione az.
-Malfoy.-mondja nagy komolyan-Beszélnünk kell.
-Jó, de mégis miről?
-Oh-itt már huncutul megcsillant a szeme-Mindjárt megtudod. Gyere
Követtem. Még mindig nem engedte el a karom. Ennek nagyon örültem, de ugynakkor támadt egy szörnyű érzésem, hogy lehet...hogy...Hermione rájött, hogy ezt az egészet én szerveztem...