Már alig vártam a 8 órát. De előtte van még egy kis elintéznivalóm. Csak a biztonság kedvéért.El kell készítenem egy olyan szerelmi bájitalt, ami csupán csak 4 óráig tart. De! Hatására nem is nagyon fognak egymástól kérdezgetni. Tehát az sem derül ki, hogy nem ők írták a levelet. És az már csak hab a tortán, hogy a szérum utóhatásaként tuti, hogy járni fognak. Ha meg elmúlik a szerelem (amit kétlek) van nekem egy másfajta bájitalom is... De az csak a végső eset. De remélem, hogy szükségem lesz rá. Ha meg szerelmesek egymásba (a gondolatra dühönben elkezdnek remegni a kezeim) akkor minden sínen lesz. Na jó. Csak a bosszúállás lesz sínen abban az esetben. Nekiláttam a bájital elkészítéséhez. Még jó, hogy Piton kedvenc diákja én vagyok. Egy szó nélkül odaadta nekem a termét ma délutánra. 2 óra folyamatos szitkozódás után elkészült a keverék. Biztos, hogy sikerült, hisz a könyvbe is így néz ki a rajzon. Szuper! Belöntöttem egy fiolába, és már rohantam is a köpenyemért, mert már fél 8 volt. Lassan, de ugyanakkor egy kicsit izgatottan lépkedek a Romantic felé. (az a neve az épületnek) Mire odaértem, már csak 5 perc volt 8-ig. Örömmel láttam, hogy Walker már ott van. Hátranéztem, és... Granger lépkedett mögöttem. Szuper! Zavartan köszöntek egymásnak, és mielőtt bármelyikük újra megszólalt volna, az arcukba önöttem a bájitalt. A meglepetéstől mindketten nyeltek az italból pár kortyot.
-Ez meg mi a fene volt?-üvölti Walker
-Nem tudom... de... olyan fura érzésem van...-nyögi Granger miközben egy zsepivel törölgeti arcáról a löttyöt.
-Nekem is...-suttogja Walker
Mindjárt hánynom kell. Ezek hirtelen egymásra ugrottak, és falni kezdték egymást... Legszívesebben megátkoztam volna a fiút, de mikor rájöttem, hogy ez miatam van, egy kicsit lenyugodtam. Egy kicsit el is mosolyodtam (persze ördögien) és mire a Roxfortba értem, már abba se tudtam hagyni sátáni kacagásomat. Persze, csak Walkeren röhögtem. Grangert tulajdonképpen sajnáltam. Főleg akkor, ha belegondoltam, hogy mi fog vele történni hamarosan... Szégyelltem magam miatta. De az a bájgúnár megérdemli! Erősnek éreztem magam. Velem, Draco Malfoyjal senki sem szórakozhat! Még soha nem örültem ennyira annak, hogy a jó öreg Luc (az apám) ilyen jó géneket hagyott rám! És holnap... Kezdőthet a 3. fázis! Sátáni mosolyommal tértem el aludni...