Draco bekapcsolta a MagiRádót. Éppen egy lassú szám ment. Átkarolta a derekam, majd én is az övét. Még mindig emlékeztem arra, amikor a tavalyi karácsonyi bálon táncolnom kellett vele. Akkor annyira nem akartam, most viszont... - Amanda? - suttogta a fülembe. - Még mindig jársz Potterrel? Erre a kérdésre számítottam... Újra sírás fogott el. - Mennem kell. - jelentettem ki, majd kitéptem magam a fiú karjaiból. - Ne! - marasztalt a Darco, és elkapta a karom. - Maradj, kérlek! - Nem! - majd egy utolsó csókot nyomtam az arcára. Odaléptem a kandallóhoz, markoltam egy köteg hopp-port, majd azt mondtam: - Az Odúba! Draco csak bámult utánam, és integetett. Megérkeztem az Odúba. Csend volt, tehát ez azt jelentette, hogy nincsenek még itthon a többiek. Felmentem Harryék szobájába, gondoltam, írok neki egy „meleg hangú” levelet… Pont beléptem a szobába, amikor nagy zajra lettem figyelmes. Megjöttek. - gondoltam. Hallottam, amint valakik feljönnek a lépcsőn, majd… - Igen. Rettenetes. - mondta egy ismerős hang - Ron. Ezek Harryék! És pont ide - ebbe a szobába jönnek! El kell bújnom. - gondoltam, majd bemásztam az íróasztal alá. Harry benyitott a szobába, nyomában Ronnal, és mindketten leültek a saját ágyukra. - Utálom ezt a... Huh... Nem is tudom, hogy minek nevezzem. - mérgelődött Harry. - Te már megint kiről beszélsz? - értetlenkedett Ron. - Chrissieről! Ki másról? Huh... Istenem, de gyűlölöm... Viszont... - Tetszik, mi? - Igen. - Figyelj. Amandát szereted, vagy Chrissiet? Mert a másikat odaadhatod! - Te nem Hermioneval jársz? - Öh... Nem. Ma este szakítottunk. Neki ugyanis más tetszik... Meg hát nekem is. - Ki? - vonta fel a szemöldökét Harry. - Nekem? Hát... Oké, elmondom. Leavender! Meg persze Hermione. De ha ő mást szeret, akkor nekem mindegy. Amúgy Amnada is nagyon jól néz ki. Meg Chrissie. Habár ezt már te ismered, nem? - Jaj, Ron. Tudod, az a baj, hogy nincs itt Amanda, és nem tudom elmondani neki, hogy mi is történt valójában. - Írj neki. - Szerinted elolvasná a levelem? Áh... nem hinném. - búslakodott Harry. Jól gondolod! Eszem ágában se lenne elolvasni a tetves leveled! - gondoltam magamban. - Amúgy tényleg, mi történt? - érdeklődött Ron. - Hát... Én nem tudtam, hogy Chrissie is ott lesz. Igaz, hogy ajándékot vettem neki, mert hát biztos akkor van a szülinapja, mint Amadának. Egyszer csak letámadott, hogy mutatni akar valamit. Gondoltam, oké. Úgyse tud csinálni semmit. Tévedtem. Bevitt a mosdóba, és... - Smárolni kezdtetek. - vigyorgott Ron. - Ja. Nem mondom, hogy rossz volt, mert nem... Csak... - Őt szereted, vagy Amandát? - Nem tudom. Emlékszem arra, amikor először megáttam Amandát. A vonaton. Azonnal megtetszett. A gyönyörű barna szemei, és a szép barna haja. - Szép csaj... Egyszer hallottam, amikor Dean és Neville arról beszélgetnek, hogy mekkora egy mázlista vagy. - Ja... Voltam. Tudod, ez a két csaj egymásnak pont az ellentéte. - Azt kell eldöntened, hogy melyiket szereted. Nehéz ügy. - magyarázta fontoskodva, elfolytott nevetéssel Ron. - Ja... Asszem tudom, de nem biztos... - De a mondatod már nem tudta befejezni, mert ekkor benyitott valaki. Méghozzá... - Chrissie! Mit keresel te itt? - Hozzád jöttem. - majd odahajolt Harryhez, és megcsókolta. Ezt már nem bírtam nézni. Kiugrottam az asztal alól. - Chrissie, most már állj le!!! - ordítottam. - Amanda! - mondta meglepetten a három jelenlévő. - Ja, és. - és egy átkot küldtem Chrissiere. - Én inkább kimegyek. - mondta érdekes hanglejtéssel Ron. - MENJ! Harry, te viszont itt maradsz, és elmondod szépen, hogy mi volt ez. - Figyelj! Ne haragudj. Sajnálom. Hülye voltam. Csak azért csináltam, mert... Chrissie olyan, mint te! Külsőre... - Ja... Haha! Jó kis kifogás! Tudod mit? Nekem nem kell a nagy Harry Potterrel járnom. Van más is, aki szeret engem. - Ki? - Harry kérdőn nézett rám. - Te csak foglalkozz Chrissievel! - DE NEKEM NEM CHRISSIE KELL, HANEM TE!!! - Jólvan. - közelebb léptem hozzá. A verejték és a könnyek már beterítették az arcom. - Tudod, hogy kibe vagyok szerelmes? - Ilyen gyorsan találtál valakit? - mondta gúnyosan Harry. - Igen. Nekem ez ilyen egyszerűen megy. - Ki az? - Draco. - MALFOY??? - Igen, ő. - Nem, Amanda... nem... - Te Chrissievel jársz! A testvéremmel, és ellenségemmel! Akkor én miért ne járhanék Malfoyjal? - Mert ő nem szeret téged annyira, mint én. - majd Harry magához húzott, és megcsókolt. Gyönyörű, szenvedélyes csók volt. Hosszú pecekig tartott. Addig, amíg el nem olvadtunk egymás karjaiban. - Megyek. - majd kimentem a szobából, átmentem a mi szobánkba, és nem hittem a szememnek. Ron és Hermione ott feküdtek ketten egy ágyon és szevedélyesen csókolóztak... - Később visszajövök. - mondtam elpirulva, de fele annyira sem lettem paprikaszínű, mint ők. Másnap reggel hazamentem. Elérkezett a szeptember elseje, az indulás napja.